Az udon tészta őse a Szecsuáni Csengdu városából indult hódító útjára. Eredetileg a vállra vehető rúdra utalt a neve amin a tésztaételhez a hozzávalókat cipelték az utcákon. A név sokkal inkább utalt eredetileg a csípős szószra és a feltétekre amikkel a tésztát szervírozzák, de abban mindenképp különleges volt már akkor is, hogy ez a tésztafajta sokkal vastagabb mint rokonai, ezért kínában cou minnek azaz vastag tésztának hívják a mai napig.
Az cou min tészta egészen vastag, ruganyos, és kellemes különleges telt harapása van ami miatt hamar kedvence lett a helyieknek. Az idők folyamán es a tészta elkerült japánba is, ahol a szokás hagyománya addig finomította, amíg meg nem született az udon tészta belőle. A mai udon tészták már egészen máshogy készülnek mint az eredeti kínai, de a mi próbálkozásunk közelebb áll az eredeti ősi kínai fajtához.
A 101 féle Udon tészta a lúgos tészták családjához tartozik akárcsak a lamien tészta. A természetes alkáli sók keverékét a távolkeleten kan suinak hívják, és hozzáadásával nyerik el a velük készült tészták a gumis állagukat.
A friss Udon tészta hidegen, és melegen egyaránt kiváló, adhatjuk levesbe, szószokhoz, és akár olasz tésztaszószokkal is egyedülálló.
Főzéshez ajánljuk, hogy legalább 10-szeres mennyiségű vízben főzzétek, legalább 10 percet, majd öblítsétek le hideg vízzel, hogy lemossátok a felületéről a képződő keményítőt, majd ezután kerülhet a forró levesbe, vagy tészta szószba, esetleg hidegen egy szezámos mártogatós mellé.
A hűtőben 1 hétig eláll légmentes dobozban, de fagyasztva akár egy hónapig is.
400g (3-4 adag)
